Salgótarján és a Medves: bazaltvidék az északi határon

Az ország északi peremén, a szlovák határ mentén van egy vidék, amely geológiailag teljesen kilóg a magyar tájból: a Medves-fennsík és környéke Közép-Európa egyik legnagyobb bazaltplatója. Néhány millió éve itt vulkánok működtek, és amit ma látunk – a hatszögletű bazaltoszlopokat, a kúp alakú hegyeket, a szikla tetején álló várakat –, azok mind ennek a maradványai.

Salgó vára

A táj jelképe. A 625 méteres bazaltkúp tetején álló kis vár a 13. században épült, és bár méretében szerény, a fekvése páratlan: a szikla mindössze néhány méter széles peremén ül, három oldalról meredek fallal. A felújítás után a lakótorony és a kilátóterasz is bejárható.

A parkolótól nagyjából 15–20 perc a felsétálás, az utolsó szakasz meredek, kőlépcsős. Tiszta időben ellátni a Mátráig és a szlovák oldalra is. A várlistánkon és a kilátós cikkünkben is szerepel.

Somoskő

Néhány kilométerre északra fekszik Somoskő vára, amely szinte pontosan a határon áll: a vár szlovák területen van, a hozzá tartozó bazaltömlés magyar oldalon. A látogatás szabad, a határátkelés formalitás.

A vár alatt található a vidék leglátványosabb geológiai képződménye: a somoskői bazaltömlés – hatszögletű bazaltoszlopok legyezőszerű kőfolyama, amely úgy néz ki, mintha valaki gigantikus orgonasípokat fektetett volna a hegyoldalba. Ez az egyik legkülönlegesebb természeti látnivaló Magyarországon.

A Medves-fennsík

A vártól délre nyílik a Medves-fennsík, Európa legnagyobb bazalttakarója. Hullámzó, füves-erdős plató, elszórt tanyákkal, kevés úttal, gyakorlatilag semmi tömeggel. Aki csendet keres, itt megtalálja.

• Eresztvényi kilátó. Rálátás a Karancsra és a szlovák hegyekre.
• Bagó-kő. Sziklakibúvás a fennsík peremén.
• Medves-tető. A plató legmagasabb pontja, 638 méter.
• Kis-Salgó (Boszorkány-kő). Rövid, de látványos túracél Salgótarján fölött.

A jelzett útvonalak jók, de a fennsík ritkán lakott – offline térképet mindenképp tölts le indulás előtt.

Salgótarján maga

A város az ország egyik legszokatlanabb településképét mutatja: a szocialista modernizmus szinte teljes belvárost épített ide a hatvanas–hetvenes években, egy szűk hegyi völgybe. Ez sokakat taszít, másokat lenyűgöz – de mindenképp beszédes.

• Bányamúzeum. Az egykori szénbánya tárójában berendezett múzeum, ahol a föld alatt lehet végigjárni a bányászmunka történetét. Az ország egyik legérdekesebb ipari emlékhelye – a múzeumos cikkünkben a hasonló különlegességekről is írtunk.
• Dornyay Béla Múzeum. A megye helytörténeti és geológiai gyűjteménye.
• Tópart. A városi tó körüli sétány.

Ipolytarnóc: a kövült őserdő

A vidék másik geológiai szenzációja a határ mentén, Ipolytarnócon található. Egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés vulkáni hamuval temetett be egy egész élővilágot – megőrizve a fák törzseit, a levéllenyomatokat és, ami a legkülönlegesebb, az akkori állatok lábnyomait a megkövült homokban.

A bemutatóhely tanösvénnyel, 4D-mozival és fedett kiállítóterekkel működik; a Nógrád–Novohrad Geopark része. Fél nap simán elmegy vele – és esős napra is jó választás, mert a lényeg fedett.

Hollókő nem messze

Salgótarjántól délnyugatra fekszik Hollókő, a világörökségi ófalu. A kettő egy hosszú hétvégén könnyen összeköthető: a bazaltvidék az északi, a palócföldi népi építészet a déli program.

Gasztronómia

Nógrád konyhája palóc: a palócleves (bárány, zöldbab, tejfölös habarás) innen való, és a környék éttermeiben szinte mindenhol az étlapon van. A levesekről szóló cikkünkben részletesebben is írtunk róla.

A vidék hagyományosan nem borvidék, de a közeli Mátra igen – borvidékes cikkünk segít, ha kóstolóval bővítenéd a hétvégét. A hidegebb hónapokban a meleg italok és a palócleves párosítása a legjobb kombináció egy túra után.

Hétvégi terv

• 1. nap: Salgó vára, Kis-Salgó, délután Bányamúzeum.
• 2. nap: Somoskő vára és a bazaltömlés, délután Medves-fennsík.
• 3. nap: Ipolytarnóc, vagy kirándulás Hollókőre.

Mikor menj?

Ősszel a legszebb: a bükkösök sárgára váltanak, a völgyekben reggelente köd ül meg, és a bazaltoszlopok kontrasztja a színes lombbal fotogén – erről az őszi lombszínekről szóló cikkünkben írtunk. Télen a fennsík utai néha járhatatlanok, a várak pedig korlátozott nyitvatartással működnek; a téli autózásról szóló írásunk itt hasznos.

Közlekedés

Salgótarján vonattal Hatvanon át érhető el, autóval a 21-es főúton. A várakhoz és a fennsíkra viszont autó kell: a buszjáratok ritkák, és a Medves-fennsík gyakorlatilag tömegközlekedéssel megközelíthetetlen. Ha vonattal érkezel, a városi programokat és Somoskőújfalut érdemes célba venni – oda jár busz.

A szálláskínálat visszafogott: néhány panzió a városban, vendégházak a környező falvakban, kemping a Medves alatt. Épp ezért az árak is kedvezőek. Nézd meg a környék szállásait, és foglalj a falvak felé – onnan reggel öt perc alatt a várak alatt vagy.